Kedves osztálytársak!

Végre vége az érettséginek. A rengeteg tanulásnak, tételek miatt való izgulásnak, de az eredmények miatti felháborodásnak, vagy épp megnyugvásnak is. Minden visszatér a rendes kerékvágásba. Az érettségi utáni teljes szabadság lassan elveszti a varázsát, az érettségi rossz emlékei elhalványulnak... Végre vége.

Azonban nem csak az érettségi zárult le. Remélem, mindenkiben tudatosult, hogy a banketten találkozott az osztály utoljára hivatalosan, és valószínűleg utoljára láttuk (szinte) az egész osztályt együtt. Eddig az iskola tartott össze minket, kötelezően. Most, hogy ez a kötelék megszűnt, az osztály szétesésre van ítélve.

De azért próbáljuk meg összetartani. Tudom, hogy szinte lehetetlen, de legalább megpróbálhatnánk. Csak rajtunk múlik az, hogy mennyire maradunk együtt. Nézzétek meg a tavalyi 12.c honlapját, az Internetes Vetületet, ahonnan az ötletet vettem a Bagolylak elkészítésére. Nézzétek meg a bejegyzéseknél a kommenteket. Első ránézésre az osztálynak legalább a fele együtt maradt, és ez a fél osztály továbbra is próbálja tartani a kapcsolatot, úgy tűnik, sikerrel. Valahogy így kellene nekünk is. Ötletekben úgy láttam, hogy nincs hiány nálunk sem. Én a magam részéről egy (vagy több) tűzzománcozós buliban is benne vagyok.

Viszont ahhoz, hogy ezt meg lehessen szervezni, szorgalmasan kellene látogatnotok a Bagolylakot. Nem csak havonta vagy kéthetente, hanem minél gyakrabban. Az én stratégiám az, hogy amikor aznap először felmegyek az internetre, első dolgom, hogy a kedvencek közé, a "Fórumok" mappába elmentett oldalakat végignézem, így például a saját oldalaim fórumait, az iwiw-et és a Bagolylakot is, tehát minden nap elnézek ide. Ha csak fenn vagy a Bagolylakon, de nem látogatod, akkor semmi értelme nincs az egésznek.

Az nem elég, hogy én elkészítettem a Bagolylakot. Rajtatok múlik, hogy eléri-e azt, amiért létrejött, és együtt tartja az osztály legalább egy részét, vagy pedig hetekig, hónapokig, évekig pangani fog, mert nem látogatjátok. Remélem, ti is így gondoljátok.

Mindenkinek nagyon sok sikert kívánok az életében, Isten áldjon meg benneteket. Ha bármikor szükségetek lesz az osztályra, itt megtaláljátok. A Bagolylak mindig nyitva fog állni előttetek.

Bocsánat, ha egy kicsit ömlengősre és nyálasra sikeredett ez a bejegyzés, de ezt muszáj volt elmondanom. Szerintem túl jó osztályközösség volt ez ahhoz, hogy csak úgy tönkremenjen.

A záráshoz Milnétől vennék egy idézetet:

De akárhová mennek, és akármi történik velük útközben, az Erdő végében, az Elvarázsolt Völgyben a kisfiú meg a medvéje mindig játszani fognak.